6. stu 2012.

2002 októbere...*

*Az alábbi szöveg a "Csornai Richárd" Ökológusok egyesületének archivált oldaláról való – a nagyközönségnek szánt médianyilatkozat és tiltakozólevél eredeti szövege (a címen rövidítettünk kicsit). A helyszíni jelentéshez csatolt nyilatkozatot a természetvédők krémje állította össze, és ma is – pontosan tíz évre rá – ugyanolyan aktuális!
Az anyag (c) Jogvédett lehet



Nőhet a szerbiai Vörös Könyvbe kerülő kihalt fajok száma

Mi történt a Szabadkai homokvidék ősgyepeivel?

Ritka és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyét tették tönkre a "Szabadkai erdők" Regionális Park védelmi övezetében lévő területen, amelyet a természetvédelmi területek reviziója alkalmával magasabb szintű védelemre javasoltak (leendő Szabadkai homokvidék Tájvédelmi Körzet). A magyar országhatár mentén több mint ezer hektáron végezték el a szántást vagy a tárcsázást, részben a vetést is rozzsal illetve triticaleval, a födművelésügyi Minisztérium támogatásával. A munkálatok jelenleg is folytatódnak, ami sürgőssé teszi a mezogazdaság és a természetvédelem érdekei között fenálló konfliktus mielőbbi rendezését.

1996 szeptemberében hazánk együttműködési megállapodást írt alá Magyarországgal egy közös védett terület létrehozásáról a Kőrös-ér mentén. Ennek központi részében található a károsított terület, melynek szerepe az európai viszonylatban jelentős ritkaságok megőrzése volna. Értékét mutatja, hogy 1996-ban a jelentős madár-élőhelyek listájára (IBA= Important Bird Areas) is felkerült.

Vajdaság igen szegény természetes területekben

Vajdaságban az ötvenes években kezdődött el a nagy, egybefüggő mezőgazdasági földterületek kialakítása. Megvalósítását a széleskörű lecsapolás tette lehetővé, amellyel a mezőgazdasági művelésre
alkalmatlan nedves, szikes és homokos területek „rendezését” végezték. A táj eredeti elemeinek (erdőfoltok, sövények, mezsgyék, tocsogók, legelők, rétek stb.) megsemmisítésével fajok tűnnek el és az élővilág egyneműsége (uniformitása) egyre kifejezettebbé válik. Az érzékeny területeken (ilyenek a homoktalajok, és a hajdani nedves területek) folyó intenzív gazdálkodás és vegyszerhasználat következtében ugrásszerűen növekszik a talaj és a talajvíz szennyezettsége.

A védelem alá került természetes területek csak apró töredékei a hajdani őstájnak. Területük olyan kicsi, hogy a rajtuk élő veszélyeztetett fajok számára képtelenek biztosítani a hosszútávú fennmaradást. A lecsapolások miatt a védett nedves területeken is folyamatos a szárazodás és a vízhez kötött fajok fogyatkozása.

A Szabadkai homokvidék természeti értékei

A beszántott területek a Szabadka-Horgosi homokvidék és a bácskai löszplató érintkezési vonala mentén húzódnak. A két földrajzi egység határát a kiemelten magas szintű biodiverzitás jellemzi. Az élővilág sokféleségét tovább növeli a talajvíz közelsége, amely az egyenetlen terepfelszínen lápréteket, mocsarakat és mocsárréteket hoz létre a szélsőségesen száraz homoki gyepek közvetlen szomszédságában. A természetes állapotok viszonylagos megőrzöttsége a vidék gazdasági-politikai múltjával magyarázható. A homokhátak művelésbe vonása csak a huszadik század elején kezdődött, az országhatár pedig valósággal konzerválta a határsáv állapotát.

A Szabadkai erdők vidéke növényritkaságairól nevezetes (22 védett faj, ebből 14 nemzetközi jelentőségű). Egyes növényfajoknak ez az egyedüli lelőhelyük az országban, illetve kisszámú lelőhelyeik közül az egyik. Az érintetlen területek maradványain európai szinten veszélyeztetettnek minősített állatfajok is fennmaradtak, mint például a földikutya, a homoki gyík, a rozsdáscsuk vagy a parlagi pityer.

Tennivalók

A természetes területek feltörésével megsemmisült az egyhajú virág Pannon-régióbeli legerősebb állományának az élőhelye. A faj, melynek ez az egyedüli élőhelye hazánkban, nemcsak Szerbia Vörös Könyvében, de az Európai Vörös listán is szerepel. Az egyhajú virág hagymái (csakúgy mint más védett fajok hagymái és gyöktörzsei) a felszántott és bevetett területen maradtak, nagy részük tavaszra ki fog hajtani. Az állomány maradékának megőrzése érdekében szükséges azonnal elkészíteni a terület helyreállításának programját. Az érintetlen területek csak aprócska szigetek formájában maradtak fenn, ami nagyban megnehezíti (és megdrágítja) a fennmaradt természeti ritkaságok védelmét, de a Szabadka-Horgosi homokvidék ősi növénytakarójának utolsó négyzetmétereit is érdemes megőrizni.

Európai mércék szerint

Meg kell jegyezni, hogy az ilyen, humuszban szegény, magas áteresztőképességu homokterületek, ahol a felhasznált kemikáliák jelentős része rövid idon belül a talajvízbe kerül, európai mércék szerint nem felelnek meg az intenzív mezőgazdaság igényeinek. Mint ún. érzékeny területeket, fokozatosan kivonják őket a művelésből és más módon hasznosítják oket (üdülés, vadászat, természetvédelem, bio-termelés stb.)

A szabadkai Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete a következőket javasolja:

1.) Az idevágó törvényes rendelkezések azonnali alkalmazását (különösen a természeti ritkaságokra vonatkozó határozatét);
2.) A védelemre irányuló eljárás nyilvános bejelentését az illetékes minisztérium részéről;
3.) A terület helyreállítási programjának mielőbbi elkészítését a helyi szakemberek bevonásával, szükség esetén külföldi partner bevonásával. Szabadka civil szervezetei, melyek környezeti problémákkal foglalkoznak és a terület legjobb ismerői, ez úton ajánlják fel segítségüket ehhez a feladathoz.


Felkérjük az illetékes minisztériumokat, hogy a kisszámú természetes terület-töredékeket fenyegető további károk elkerülésének érdekében tegyék meg a következő lépéseket:

1.) Biztosítsák megfelelő módon a védett és védelemre javasolt területek sérthetelenségét a privatizáció folyamatában.
2.) Szükséges előírni az adott védelmi fokozat megjelölésének kötelezettségét a birtoklapokon, mint ahogyan az a kultúrális javak esetében is történik.
3.) A terület kezelője és felhasználója számos védett terület esetében nem azonos. Állami és társadalmi tulajdonú területek esetében az állam más szervezetre bízza annak hasznosítását és másikra a védelmét és fejlesztését, ami sokszor akadályozza a hatékony természetvédelmet. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatásával megszűnne az állam természetvédelmi korlátozásokból eredő kárpótlási kötelezettsége a felhasználók felé.
4.) Az elmúlt évtizedekben az állam támogatta a megművelt területek növelését. Az elérhető támogatásoknak köszönhetően sok vízjárta terület, szikes és homok került muvelés alá. Mivel itt a termelés nagyobb befektetéseket igényel, muvelésük hosszú távon nem lesz kifizetődő, ezért ezzel a gyakorlattal szakítani kell. A megműveletlen vagy külterjesen hasznosított területek (kaszálók, legelők) feltörését nem kellene engedélyezni a Szerbiai Természetvédelmi Intézet jóváhagyása nélkül, hiszen a fennmaradt kis felületű természetes területekre szükség van környezetünk minőségének megóvásának céljából. A mezőgazdasági régiók lakosságának joga van kiegyensúlyozott, egészséges környezetben élni, melynek megőrzéséhez szükség van az eredeti természetes területek fenntartására.

A fentieket támogatja
a Csornai Richárd Ökológusok Egyesületének vezetősége és tagsága

Szabadka, 2002. november 28.

0 Komentari:

A blog többnyelvű, de nem minden nyelven található ugyanaz a tartalom. Próbáld a lenti fordítót.

The Blog is in three languages, but not all posts are translated. Use the translator when needed.

English posts Clanci na srpskom! Magyar cikkek